Faragott műremekek kiállítása
Február 14-én a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat keretében a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület fafaragónak kiállítás megnyitójára került sor a József Attila Művelődési Központ kamaratermében.
Az érdeklődők népes tábora a megnyitó bevezetéseként Viasz Zoltán furulyajátékával kísért dalcsokrot hallhatott Hargitai-Kiss Virág előadásában. A kiállítókat és műveiket Nemes Ferenc fafaragó népi iparművész mutatta be. A kiállított tárgyak között láthattuk Sáricz Gyuláné, Szentendrei Zsuzsanna, Berta József, Izsó László, Nemes Ferenc, Stirbu Viktor, Váraljai Péter és Viasz Zoltán faragott alkotásait, valamint a Faesztergályos Szenior Inasok Köre (FASZIK) tagjai: Köpf Jenő, Ordas Gábor, Heinrich Péter, dr. Gulyás Antal, Hegedűs István, Gajárszki Péter, Kovács György által készített esztergált alkotásokat.
Nemes Ferenc az ismertetőben bemutatta az egyes alkotók életútját, alkotói tevékenységét, kedvenc alapanyagaikat. Megtudtuk például, hogy Sáricz Gyuláné sütinyomókat készít előszeretettel, Izsó László a csont, a szaru elhivatott faragója, vagy éppen Stirbu Viktorról, hogy csodás faragványokat készít különleges alakú gyökerekből, de mestere az ikonok készítésének is. Nagy elismeréssel szólt Váraljai Péter és Viasz Zoltán alkotómunkájáról is.
- galsa -
„Gyönyörűt láttam”
Tósoki Anikó fenti című előadói estjével ünnepelte január 20-án a magyar kultúra napját a Madarász József Városi Könyvtár és az érdeklődő igen nagyszámú közönség. Olyan számban jelentek meg érdeklődők az előadói estre, hogy a pót-pótszékek elhelyezése után is állóvendégek és a teremből kiszorultak váltak a közönség részévé.
Ha Tósoki Anikó gyönyörűt látott, mi – a közönség – egy gyönyörű előadást hallgathattunk meg. A rendkívüli családias hangvételű esten versek hosszú során át pillanthattunk bele a sárbogárdi származású előadóművész pályájának alakulásába az óvodáskortól a hivatásos előadóművésszé válásig és azon is túl napjainkig. Anikó elmondta, hogy nincs egyetlen kedvenc költője, bár végső esetben József Attilát nevezné meg.
Meghatóan beszélt Szabó Magdával való megismerkedéséről. Az elhangzott verseket témakörök szerint válogatta, így hallhattuk az anya verseket, apa verseket, melyekkel egyúttal szüleinek mondott köszönetet, a nagymama emléke előtt tisztelgett az istenes versekkel. Mentálhigiénés szakemberként sokat foglalkozik sérült emberekkel, ehhez kapcsolódva történeteket osztott meg.
Az est végén szerelmes verseket hallhattunk. A lebilincselő előadást Fodor Ákos: Szerelem című haikujával zárta.
„ahogy a szél meglebbenti a függönyt
nem a függöny, nem a szél, a lebbenés.”
Új életre keltek a múlt tanúi
A Sárbogárdi Református Egyházközség gyülekezeti termében mutatta be Kovács Csongor lelkész a gyülekezet frissen restaurált nagybecsű protocollumait. Elhangzott, hogy a restaurálás mozgatórugója Kovácsné Pázmándi Ágnes lelkész asszony, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének munkatársa volt. A restaurálás anyagi hátterét az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosította. A pályázati támogatást Szabó István püspök közbenjárása révén sikerült elnyerni.
A restaurált két könyv, melyek a presbiteri jegyzőkönyvek mellett tanítók – köztük Tompa Mihály – feljegyzéseit, és egyéb, az egyházzal kapcsolatos információkat tartalmaznak, a gyülekezet előtörténetén túl a több mint kétszáz évvel ezelőtti Bogárd és Tinód életébe is segít betekinteni. (Az első könyvbejegyzései 1791-ben kezdődnek, a másodiké 1831-ben.) Megdöbbentő volt egymás mellett látni a restaurálás előtt készített fotókat a szinte menthetetlen állapotban lévő könyvekről és a két helyreállított dokumentumot. A tiszteletes úr élvezettel mesélt arról az élményről, ahogy látta újjászületni a dokumentumokat az OSZK restaurátorainak keze nyomán. Ahogy mondta, a megújult protocollumokra úgy tekintenek, mint egy csodás karácsonyi ajándékra.
A restaurált jegyzőkönyvek kapcsán Jákob Zoltán Somodi István bogárdi prédikátor élettörténetével ismertette meg a jelenlévőket, emellett számos érdekességet elevenített fel a könyvekbe bejegyzéseket tevő személyekről.
Zárásként a gondnok úr köszönetet mondott mindazoknak, akik valami módon elősegítették ezt az értékmentést.
- galsa -
Hírek - Kultúra